A Mályi Móra Ferenc Közösségi Házban mézeskalácsdíszítő szakkörünk igazi finomságokat készített.
ee6J44xbrXl
Indul a Zumba Gold, az idősebb korosztály számára
Az első bemutató óra: 2023.02.14-én 17:30 órától INGYENES!!!!!!
A Zumba GOLD egy alacsony intenzitású zenés-táncos mozgásforma, ugrálások és az intenzívebb gyakorlatok nélkül.
A foglalkozás célja, hatásai:
A rendszeresen végzett testmozgás által javítja résztvevők erőnlétét, ezzel életminőségét.
Vidám, örömteli társas környezetet teremt, így javítva a mentális egészséget.
Jó közérzetet biztosít.
Csökkenti az időskori megbetegedések kockázatát.
Ajánlom ezt az órát:
az IDŐSEBB korosztályba tartozó HÖLGYEKNEK![]()
és URAKNAK![]()
is, akik szeretnének részt venni egy jó hangulatú zenés foglalkozáson.
KEZDŐKNEK
, akik szeretnének megismerkedni a Zumba alaplépésekkel.
KISMAMÁKNAK,
akik szülés után szeretnének újra sportolni.
Továbbá azoknak is, akik most szeretnének elkezdeni sportolni, életmódot váltani.
További információ: Kolobiskó Rita Zumba
70/940-3751

Helen Doron angol nyelvoktatás- új csoport
ALPHABOAT BEMUTATÓÓRA 8 – 12 ÉVESEKNEK MÁLYIBAN
‼️Január 16-án 16.30 kor ‼️
Ha szeretnél részt venni egy különleges angol nyelvű foglalkozáson, amely komplex módon fejleszti a gyerekek minden kézségét, nagy hangsúlyt fektetve az angol írás- olvasás fejlesztésre, akkor regisztrálj most egy INGYENES próbaórára!
06209709870

Újra nyitva vagyunk!
Az ünnepek után, ismét várjuk kedves Látogatóinkat és Olvasóinkat!!
Könyvtárunk hamarosan leltárra készül, ezért kérjük Olvasóinkat, hogy aki elolvasta a könyveket, vagy már nincs rá szüksége, hozza vissza hozzánk.
Köszönettel:
a könyvtár dolgozói
Leila Meacham: Szitakötő
Könyvismertető:
A második világháború idején egy maroknyi idealista fiatalnak levelet kézbesít a posta, amelyben egy kormányzati cég azt kérdezi tőlük, hajlandóak lennének-e szolgálni a hazájukat. A nagyon különböző háttérrel rendelkező férfiak és nők – német származású texasi edző, francia anya és gazdag amerikai üzletember fia, szerény körülmények közt élő horgász, az emberekből kiábrándult divattervezőnő és a szépséges párbajtőröző – mindannyian igent mondanak a felkérésre, de mindegyiküknek megvan erre a maga titkos oka. Kiképzésük után ők alkotják a Szitakötő kódnevű csoportot, amely a németek által megszállt Párizsban kezdi meg tevékenységét.
Franciaországba érkezésüket követően megkezdődik a veszélyes macska-egér kémjáték, amit hosszú-hosszú hónapokon át sikeresen űznek, mígnem egy végzetes tévedés a csapattagok egyikének letartóztatásához és kivégzéséhez vezet. Ám húsz év múltán felmerül a gyanú, hogy a szemtanúk nem azt látták, amit látni véltek…
Olvasók írták:
„Az idei évem egyik legfantasztikusabb olvasmánya volt ez a könyv!”
„Nem tudományos pontosságú, de remekül felépített világháborús kalandregény, tele izgalommal, és fantasztikus szereplőkkel.”
„ Számomra minden megvolt ebben a regényben, amitől a „ letehetetlen ” kategóriába sorolható. A terjedelme senkit ne tartson vissza, a 600 oldal úgy fog kiperegni az ujjaink közül, hogy észre sem vesszük.”
Idézet a könyvből:
„Abban az utcában, ahol Victoria szálláshelye volt, lakott egy nő, akit azért vittek be kihallgatásra, mert a szomszédja jelentette róla, hogy minden reggel átrendezi az ablakpárkányán álló virágcserepeket, vagyis biztos valamilyen titkos kóddal üzen az ellenállásnak. Ugyanilyen ok miatt a környék egyik katolikus papját is letartóztatták, ő állítólag a gyertyák átpakolásával továbbított üzeneteket. A hentes fiát azért vitték be, mert vélhetően információkat közölt a németek tevékenységéről a papíron, amibe a húst csomagolta; […]. Ilyen volt a hangulat a nácik által megszállt Párizsban.”
„Egyébként pedig manapság a németek által megszállt Párizsban kissé át kellett fogalmazni a régi mondást, mely szerint aki kíváncsi, hamar megöregszik. Nem. Aki kíváncsi, hamar meghal.”
Paola Peretti Én és a cseresznyefa
Könyvismertető:
Mafalda kilenc éves, nagy, vastag, sárga keretes szemüveget visel, és kívülről fújja Italo Calvino művét, A fára mászó báró kalandjait. Elszökik a tanárai elől, és felmászik az iskola bejáratánál álló cseresznyefára Ottimóval, hűséges, tarka macskájával együtt, aki mindenhová követi. Arról álmodozik, hogy egyszer majd felköltözik erre a fára, ám néhány hónap múlva nem fogja már látni, mert a szeme fénye napról napra kihunyóban van: lassacskán megvakul. Kíváncsi kislány, és megrémíti az a gondolat, hogy sötétben fog maradni, ezért naplót vezet, amelyben feljegyzi azokat a dolgokat, amelyeket már nem fog tudni többé csinálni, mint például megszámolni a csillagokat vagy épp focizni Filippóval, az iskola legrosszabb gyerekével, aki csak vele hajlandó szóba állni. A családja és a barátai segítségével Mafalda megérti, hogy másképpen is lehetséges látni. A virágok illatából megtanulja megmérni a távolságot, amely a cseresznyefától elválasztja, és új lista írásába fog: feljegyzi azokat a dolgokat, amelyek fontosak neki, és amelyeket továbbra is tud csinálni. Ez a kis Mafalda története, de egyúttal Paola Perettié is, a magával ragadó erővel bíró írónőé, aki meg akarta írni az első regényét, amikor megtudta, hogy súlyos szembetegsége van. Ez a könyv megtanít látni azt, ami még nincs, és harcolni az álmainkért.
Olvasók írták:
„Nem is tudom, mikor olvastam utoljára ilyen különleges és szép ifjúsági regényt. Ez egy gyönyörű történet, amely olykor szomorú volt, máskor mosolyra fakasztó, de leginkább megrendítő.”
„Ahogy a fülszövegben olvashatjuk, az írónő maga is versenyt futott az idővel, hogy papírra tudja vetni ezt a történetet, mielőtt az ő szeméből is kihuny a fény, hiszen ugyanazzal a betegséggel küzd, mint regényének főszereplője.”
„Különleges, megható ifjúsági történet, mely olvasása utána témája ellenére mégsem a szomorúság marad bennünk, hanem inkább az, hogy élvezzük az élet apró szépségeit, gyönyörködjünk a bennünket körülvevő színes természetben, lássuk meg azt is, ami mellett amúgy minden nap elmegyünk és természetes. Mert attól még gyönyörű, csak elfelejtünk sokszor látni, pedig nekünk van mivel.”
Idézet a könyvből:
„Bizonyos híreket csak úgy szabadna közölni, ha adnak vele együtt egy macskát, akit meg lehet ölelni.”
„Furcsa, azt hittem, a sötétben minden fekete, és kész. De az anyukák még a legsötétebb sötétben is látszódnak.”