Könyvismertető:

A fiatal Marcus kiváltságos életet él a Kelet-Alpokban, mint a herceg fia. Elisa a falusi bába lánya, és tudja, mi a nélkülözés. Egy mészárlás során a hercegi várat megtámadják, és az ott élőket lemészárolják, csak Marcusnak sikerül észrevétlennek maradnia, Elisa segít neki, hogy életben maradjon. A falusiak között álnéven kezd új életet, de hamarosan úgy érzik, hogy más sorsra rendeltetett: a szíve a szabadságért és igazságért ég…
Luca di Fulvio könyve döbbenetes erővel ragadja meg az olvasó képzeletét. Egymásnak feszül a hihetetlen gazdagság és a mély szegénység kérdése, mindez két emberi sors összefonódásán keresztül tárul fel az olvasók előtt.

Olvasók írták:

„Olvasmányos, gördülékenyen megírt igazi történelmi kalandregény. Kalandokban és változatos eseményekben nincs hiány, a történet nagyívű, csodálatos mese. Pontosan olyan jól felépített és kidolgozott cselekménnyel, mit az előző két köteténél is olvashattuk. Talán még jobb is.
Csak ajánlani tudom mindenkinek! Fulvio igazán jó mesélő.”

„Egy letehetetlen, gyönyörű szép mese az emberi lélek felemelkedéséről és szabadság megtalálásáról!  Imádom!”

Idézet a könyvből:

„– Tudod, mi a hazugság legnagyobb veszélye?
Mikael a fekhelyén elterülve lángolt a szégyentől.
– Az a legnagyobb veszélye, hogy az, aki mondja, a végén még maga is elhiszi – folytatta az öreg, és a hangjában az ítélet leghalványabb nyoma sem bujkált. – És ha ez megtörténik, annak az embernek nincs többé élete.”

„Az élet szép és ostoba.”

„Nem számít, hányszor esik el egy ember, (…) Az, ami igazán számít, hogy újra felálljon. Csak egyetleneggyel többször, mint ahányszor elesett.”